Heti kihivas az oviban

Mert az ugy jo, ha minden hetre jut vmi uj megoldando dolog! Miota beszeltem a napkozis tanarnovel, hogy szimplan a pisiles lehetosegenek felajanlasanal kicsit jobban noszogassa mar Danit, hogy a wc fele vegye az iranyt, azota egyszer sem kakilt be!!! Viszont most a gyerekneveles egy teljesen uj teruletere ertem, ami a masoktol kapott dolgokat, a gyerekek ajandekozo hajlamat ill. a "napkozibol nem hozunk haza jatekot" kerdeset illeti.

A tortenet a kovetkezo:

Dani osszehaverkodott a napkoziben ket 7 eves kisfiuval es mar tobbszor meselt roluk, meg lattam is oket egyutt jatszani, amikor megyek erte, futkosnak, nevettetik Danit, a multkor meg eppen a kesztyujet huztak fel a kezere (amit egyebkent egyedul is fel tud venni, de gondolom, nem jutott eszebe :)). Nagyon helyes kisfiuk, en is valtottam veluk par szot. Ez eddig rendben is van, most jon a kerdeses dolog. Dani mar tobbszor kapott ajandekot az egyikuktol, amikor eloszor talalkoztam veluk en is, akkor egy PEZ figurat meg vmi kindertojasas pici kutyut. Kerdeztem, hogy biztosan megtarthatja-e Dani, ne adja-e vissza, vagy esteleg ma hazaviszi, holnap visszahozza, de mondta a kisfiu, hogy nem, nekiadja. Ezen nem is gondolkodtam kulonosebben, aprosagok, egy 7 eves kisfiu lehet ilyesmiket meg is un par nap utan, Dani meg ugralt oromeben, amikor betomkodtek a zsebebe :))))
Na de kovetkezo alkalommal ugyanez a kisfiu egy kisautot meg egy kisbuszt adott Daninak, es allitja, hogy nem kell visszaadni, pedig probaltam... Dani teljesen kiakadt, amikor mondtam, hogy jol van, most hazavisszuk, de holnap vissza kell majd adni. Le nem vette a szemet az autokrol ...

En meg agyaltam:
Most lopjam el tole? Ezt nem tudnam megtenni, meg nem is szabad szerintem.
Vissza kell ilyenkor adni?
Vagy uzenjek a napkozis tanarnovel a kisfiu anyukajanak, hogy mi legyen?
Vagy probaljam meg Danival megbeszelni es a napkozis tanarnon keresztul visszajuttatni kerdes nelkul az autokat?
Nem akarom a kisfiut sem megbantani, amikor mondtam neki, hogy biztos-e benne, hogy Daninak ajandekozza, mintha kicsit meg is sertodott volna, hogy "tudom en, mit csinalok!"de nekem ez mar egy kicsit soknak tunik "csak ugy".
Gondolkoztam azon is, hogy mit varnek el a masik anyukatol, ha en lennek  kisfiu anyukaja, es nem tudom igazan...
Aztan, kezdo lepeskent, megkonzultaltam a dolgot a porontyos baratnoimmel J na meg persze Anyukammal.

Mivel szerintem nagyon tanulsagos dolgokat kaptam valaszkent, ezert osszegyujtom a reakciokat:

 -" Tudnak rola vajon a kisfiu szulei? mert igazibol toluk fugg…

 - Ok meg kicsik hozza, h akar azt mondjak, hogy "nem fogadhatom el"....

 - Én visszavinném és odaadnám a kisfiúnak vagy az óvónőnek . Elmagyaráznám Daninak, hogy ezek drága dolgok vagy emlék valakitől , kaphatta szülinapjára stb . Okos kisfiú tuti megfogja érteni és nem lesz semmi gond .

 - Talán most még ne lépjél semmit, de ha ez rendszeressé válik, akkor beszélj a kisfiúval, hogy nagyon kedves, de ezek drága dolgok, és nem fogadhatja el Dani, hiszen neki vették a szülei ajándékba, biztosan szomorúak lennének.

 - …és ha a kisfiu pár nap múlva keresni kezdeni, akkor ez jó alkalom lehetne arra, hogy megértse, hogy a döntéseinek súlya van, amit egyszer odaadott, azt nem lehet visszakérni, máskor jobban gondolja meg

 - Én nem engedném. Gyakori, hogy aztán meggondolják magukat, visszakérik, balhé, örihari... Ez is csak egy újabb szabály, amit meg kell, hogy szokjon a gyerek

 - Ez pont olyan, minthogy az oviból nem viszünk haza semmit, nem viszünk be...

 - A gyerek is önálló lény, önálló érzelmekkel és döntésekkel, és ha egy szülő beleavatkozik az ilyen jellegű döntéseibe, az olyan, mintha nem tisztelné a szuverenitását, és még megalázó helyzetbe is hozza a gyereket.

 - Én mindenképpen felvenném a kapcsolatot a szülővel".

Abban biztos voltam, hogy mindenkeppen legalabb jeleznem kell a szulok fele, hogy nalunk vannak az autok. Es erre csak a napkozis tanarnon keresztul lattam eselyt, remelve, hogy bevallalja a postas szerepet :)

Ugyhogy uzentem a napkozis tanarnovel a kisfiu anyukajanak, hogy egylatalan tud-e rola, hogy elajandekozta a kisautokat, hogy nalunk vannak ezek az autok, es hogy keszek vagyunk visszadni.

Meglepoen gyors postasnak bizonyult Madame Lourdes (a napkozis tanarno), egy nap alatt meg is hozta a valaszt: azt mondta a kisfiu anyukaja, hogy ha egyszer odaadta, akkor odaadta, es kesz. Bovebb reszletekbe nem bonyolodott, hogy meglepodott-e, merges volt-e, volt-e mar korabban ilyen. Csak a lenyegre koncentralt :)

Mindenesetre legkozelebb en is okosabb leszek, nem engedem Daninak mindenfelet hazahurcolni, foleg, ha en is eppen ott vagyok, amikor az ajandekozas tortenik. De vhogy akkor es ott nem is gondoltam vegig. Teljesen lekototte az eroimet, hogy franciaul kommunikaljak tobb kisgyerekkel egyszerre :))))))

U.i.: Az is pont mult heten tortent eloszor, hogy Dani hazahozott 2 autot is a napkozibol - kerdeztem, ez hogy volt, azt mondta, jatszott veluk es gondolta, otthon is szivesen jatszana, ugyhogy betette a taskajaba :)))) Teljesen logikus az o szempontjabol. Es vegulis soha nem beszeltunk errol, vhogy fel sem merult, bolcsibol vagy vendegsegbol eddig soha nem akart hazahozni semmit. Na most ez is elerkezett :) Szepen elmagyaraztam neki, hogy ezt masnap vissza kell vinni, egyutt vissza is tettuk szepen zokszo nelkul.