Dani igazabol mar masodszor volt fodrasznal, csak az elso alkalommal vagul megsem akarta, hogy levagjak a hajat, eroltetni meg nem akartam, semmi jelentoseget nem tulajdonitottam a dolognak. Foleg, hogy szegenykemnek akkor mar eppen ment fel a laza, mint utolag kiderult, hat persze, hogy nem akart fodraszkodni…
Aztan most itthon Brusszelben, az apas 2 het kereteben a fiuk elmentek egyutt fodraszhoz! Dani nagyon ugyes volt, szepen megengedte, hogy levagjak a hajat. Allitolag az volt az egyetlen problema, hogy folyamatosan nezegetni akarta magat a tukorben, ami nem konnyitette meg a fodrasz dolgat :)
Persze ezt a neves alkalmat meg kellett orokiteni:
Emmanak egyelore a fodrasz szalon helyett csak a furdoszoba jutott, azt a par hosszu hajszalat eleg jol formara lehet vagni az itthoni hajnyiroval is. Az elejen jol viselte, kivancsian figyelte, mire is keszulodunk, de azert eleg gyorsan raunt a fodraszkodasra. Mindenesetre a muvelet jol sikerult, nagyjabol egyforma hosszu lett a haja mindenhol :)
Ez pedig itt az "ilyen volt" kep - fodraszkodas elott, hosszu hajjal:
héééééééééééé, és hol az "ilyen lett" kép?!? : )
ReplyDelete