Bogyi babyt ezen a napon vegervenyesen es hivatalosan is Daniel Zetenynek kereszteltek. Dani nagyon jol birta a nap megprobaltatasait, ami nem csak abban nyilvanult meg, hogy amikor a kersztvizet a fejere ontottek, egyaltalan nem sirt, sot szerintem meglepetten nezett korul, hogy “na mi az, furdunk?” :) hanem orommel mosolygott az egesz rokon-seregre, pedig nem voltunk kevesen, es raadasul a keresztelo az alvas-ido kozepere esett.
A keresztelot Egerben a Jezus szive plebanian tartottuk. Szerettuk volna a Bazilikaban, mert ott volt az eskuvonk is, de ott csak olyan valaki lehetett keresztszulo, aki bermalkozott. Hat, ezzel jol feladtak a lecket, es mivel mindenkeppen Norbi occset es a hugomat szerettuk volna keresztszuloknek, es ok nem bermalkoztak, ezert Norbi Anyukaja szerencsere talalt egy masik templomot, ahol nem voltak ilyen szigoruak a feltetelek.
A pap nagyon szimpatikus volt, nagyon sokat beszelt egyenesen Danihoz, a szemebe nezve, nekem nagyon tetszett ez a hozzaallas. Daninak is bejott, mert nagyon figyelt, es egeszen kevesszer tette hozza sajat velemenyet a szertartashoz. Ezt az Atya is igy gondolta, mondta is a szertartas utan, hogy tartott mar ugy keresztelot, hogy a hivek valoszinuleg semmit nem hallottak abbol, amit mondott, mert a baba hangosabb volt nala, de megerositette, hogy amennyit Dani „beszelt“, annyi kell is.
Dani aktiv kozremukodese a szertartas alatt nem merult ki a „beszedben“, lelkesen fogta peldaul a gyertyat, amit nekunk kellett tartani Norbival. Annyira edes volt :)
Ime nehany kep, a tobbi pedig itt.
No comments:
Post a Comment