Mar ketszer voltunk a korhazban a szoptatasi tanacsadonal, szombaton es tegnap, es ott nala egeszen ugyesen sikerult szopnia – egy mellbimbovedo segitsegevel – de itthon ezt eddig nem volt hajlando. Viszont a tegnapi ujabb sikeren felbuzdulva ugy tunik rajott, hogy megsem olyan rossz ez :) Igaz a reggeli etetes igy pl masfel oraig tartott, mert ugye szopni sokkal farasztobb, mint uvegbol lehuzni a tejet, ezert kb egy fel adag utan Dani elaludt, de persze amint betettem az agyaba, rogton rajott, hogy ja, o valojaban ehes. Ugyhogy agybol ki, egy kis hiszti, hogy miert nem kaphatja meg az uveget, aztan kozelharc a cicivel, bimbovedovel, karmolo kis kezekkel, a masik cicimbol kozben csopogo tejjel... De sikerult egy normalis adagot ennie! Es ezt a nap folyaman tobbszor is :) Igaz, olyan bomboleseket produkalt kozben, amilyet eddig soha, kovetelte volna szegenykem a jol megszokott es kenyelmes cumisuveget. Alig tudtam megnyugtatni. Ha a fulem mellett sirt, rendesen rosszul esett a hangero. Hova szorul ennyi szufla egy ilyen kis emberbe? De amikor lehiggadt, az elotte paradicsom szinu fejjel dobhartya szaggatoan siro gyerekbol egy nagy szemekkel nezelodo kis angyal lett. Mintha nem is o lett volna egy percel korabban. Lenyeg a lenyeg, nagy elorelepes ez, lehet, megis fogok tudni szoptatni rendesen, nem csak lefejt tejet adni a babonak!!! Es meglepo modon egeszen jol sikerult tartan a 3 orankenti eteteseket, mint eddig is.
De azt el kell mondjam, hogy a szoptatas bizony faj... allitolag ez par het utan jobb lesz. Gondolom a szoptatast idilli kepkent mutato fotok ezen par het elmultaval keszultek... Pedig en azt hittem, hogy a mellpumpa mar megedzette a cicijeimet, na ma ra kellett jonnom, hogy nem. Figyelek a poziciora, meg hogy Dani hogy veszi be a szajaba a mellem, dehat igy sem a legkellemsebb, de legalabb a tudat karpotol, hogy vegre szopizik. Az eleje mindenesetre nem egyszeru. Mert ugye harcolni kell Danival, a vegere mindketten ragadunk a tejtol, stb. Minden kezdet nehez :)
Ma megtettuk elso “funkcionalis” utunkat is a babakocsival, nevezetesen a postara mentunk. Tok izgi babakocsival maszkalni :) Meg a setaltatas is jo buli, csak ne lennenek mindenhol hulye kocka meg macska kovek. Szegeny babo fejecskeje allandoan ugral ide-oda. Fel kell fedeznem, merre simabb a terep a kornyeken. De Danibaba latszolag nagyon elvezi a babakocsizast, konkretan jo nagyot alszik, es az az erzesem, a razkodas engem jobban zavar, mint ot :)
Szegeny Norbi, mikor hazaert, eppen az aktualis etetes harci jelenetebe csoppent. Nem lehet konnyu az apaknak, a hisztik, hasfajas altalban estere esnek, napkozben, amikor bekesebb a baba, akkor ok dolgoznak, csak este a “bulira” ernek haza... Azert jutott Norbinak is bekes pillanat :)



Sziasztok!
ReplyDeleteNagyon gratulalok Nektek (ha kisse megkesve is) Danibogyo erkezesehez es persze Neki is, hogy ilyen gyorsan letudta a dolgot!
Nagyon szep baba, es lathatoan maris remekul pozol a kameranak :)
Sok-sok boldogsagot kivanok es kitartast a kezdeti kihivasokhoz!
Szilvi (meg a Bazsi is pon igy gondolja)
(Nem mellesleg: tetszik a blog, hasznos es tanulsagos - bar en meg csak kezdo olvaso vagyok.)
Gratulálok a gyönyörű kisfiatokhoz!!!
ReplyDeleteA szopihoz sok kitartást és semmiképp ne add fel, hidd el a kezdeti nehézségek és tanuló idő után nagyon fogjátok élvezni mindketten.
MarsValaki,nagyon koszi a biztatast!!!! Jol jon, mert rogos az ut, de ugy latom, van remeny sikerre!!! :)
ReplyDeleteSzilvi, Bazsi,koszonjuk szepen a gratulaciot :)
ReplyDeleteÉn is nemrég találtam meg a blogot, nagyon jó ötlet és élmény olvasgatni:) Nagyon gratulálunk a gyönyörű kisfiatokhoz, tényleg igazi sármőr már most is:) Sok boldogságot kívánunk hozzá (nem túl sok gonddal és éjszakai nem alvással...:)
ReplyDeleteA fényképek szuperek, biztosan nagyon büszkék vagytok:)
Vera és Joe