Hogyan valtozik az emberek viszonya a kevesbe nagy kismama pocakhoz?

(Es az sem elhanyagolhato, hogy mindez hogyan hat a kismamara?)

Eloszor senkit nem zavart, hogy nem latszik. Sokaig ugye nem is tudtak. Es a kismamat sem zavarja, mert altalaban nem is akarja elmondani.

Utana aztan jottek a vicces kerdesek, hogy biztos vagyok-e benne, hogy terhes vagyok? Ekkor meg mindig relative alacsony szamu hetet tudtam mondani valaszkent, amikor kerdeztek, hogy hol is tartok a terhessegben, amirol altalaban fogalma sincs senkinek, hogy a teljes terhesseg viszonylataban mit is jelent, ugyhogy nem is igazan foglalkoztak vele tovabb. A kismama meg elegedetten es vidaman konstatalja, hogy 1. milyen jo, hogy erdeklodnek, 2. milyen jo vegre nyiltan beszelni rola, 3. milyen csinosnak latszik meg mindig.

Na de amikor eleri az ember a felidot, es tovabbra sem tud az emberek kepzeleteben egy rendes kismamahoz tarsitott pocakmeretet felmutatni! Hajaj! Ugye ha azt valaszolod, hogy haaaat, a terhesseg fele mar megvolt, az mindenki szamara sokkal tobbet mond, mit az, hogy 18 het mondjuk (pedig a ketto kozott 2 het a kulonbseg csupan). Szoval errol mar rogton tudjak, hogy a kozhiedelemnek megfeleloen egy nagypocakos kismamanak kellene elottuk allnia. Na es ha nem? Hat akkor jonnek az aggodo kerdesek. Mar nem viccelnek tobbet, hogy biztosan terhes vagyok-e mert ugye felidoben ilyet mar nem kerdez az ember. Hanem aggodo tekintettel kerdezik, hogy de ugye minden rendben a babaval? Kismamanak fel van adva a lecke: mosolygo fejjel valaszol, hogy persze! (…es gondolatban hozzateszi, hogy szerinted fulig erne a szam, ha vmi baja lenne????) De aztan persze – mivel valtozo hormonjai miatt amugy is sokkal jobban ki van hegyezve a kulvilagbol jovo minden ingerre – elkezd agyalni… hogy mivan, ha megsem… es ha tenyleg nem no rendesen a baba… az utolso vizsgalat ota (amikor persze minden tokeletes volt) mar csomo ido eltelt (legalabb 2 het…) azalatt barmi tortenhetett…igaz, hogy 2 perce erezte utoljara, hogy mozgott, de mivan, ha ez a mozgas valojaban segelykialtas volt es nem csak sima helyvaltoztatas… es gondolatban mar rohanna is a dokihoz, hogy megbizonyosodjon, minden rendben van tenyleg…

Meglatjuk, mi lesz a kovetkezo allomas :) Oszinten szolva nem banom, ha szereny hasmerettel fogom kihordani Bogyot, amig O rendesen fejlodik odabent, addig teljesen mindegy, hogy az emberek ugy altalaban mekkora hasra szamitanak. De legalabb mar azt latjak, hogy terhes vagyok, a korabbi hetekhez kepest ez is valami! :)

(Egy iras utoelete: a fentiek papirra vetese (vagy szamitogepre, vagy billentyuzetre, vagy akarmire…) utan nem sokkal, konkretan aznap este talalkoztunk egy reg nem latott ismerossel, aki szerint teljesen trivialis, hogy terhes vagyok, mondta mindezt anelkul, hogy barmit emlitettunk volna a babarol. Szoval ugy tunik, nagy baj nincs :))